Oltóberendezések

Oltóberendezések ,oltóvíz, fali tűzcsap és egyéb szerelvények kivitelezése, poroltók értékesítése

9.1 Oltóberendezések

I,A sprinkler mint oltóberendezés

A sprinkler berendezés, egy a védendő teret, vagy épületet behálózó csőrendszer, melyen az adott kockázatnak megfelelő sűrűségben és kiosztásban sprinklerfejek találhatók.

A sprinklerfejekben egy olvadóbetét van, mely meghatározott hőmérsékleten eltörik és így a csőrendszerből kilépő vizet, a sprinklerfej, az oltandó felületre spricceli.

I, Sprinkler fajtái:

I.A A NEDVES SPRIKLERBERENDEZÉS

Általánosan akkor alkalmazzuk, amikor az esetleg kigyulladó tűz oltását azonnal, emberi beavatkozás nélkül meg kell kezdeni. Előnye a nedves rendszernek, hogy csak azok a fejek nyitnak ki, és kezdik meg az oltást, melyek környezetében a levegő hőmérséklete elérte a kioldási hőmérsékletet, ezzel a többi területen megelőzhető a vízkár. Közvetlen, gyors, olcsó, egyszerű. Irodák hotelek, bevásárlóközpontok továbbá ipari üzemek és temperált raktárak előnyös berendezése.

I.B. SZÁRAZ SPRINKLER BERENDEZÉS

Fő jellemzője,üzemszerű állapotban, a csőrendszerben állandó értéken szabályozott túlnyomásos levegő van. A csőrendszer száraz oldalát a nedvestől egy ún.: száraz riasztószelep választja el. Amikor a száraz rendszeren lévő sprinklerfejek olvadóbetétei, a hő hatására kioldanak, a csőrendszerben lévő levegő kiszökik, a nyomás lecsökken, ennek eredményeként a száraz riasztószelep kinyit és a csőhálózat megtelik vízzel.

Előnye a száraz rendszernek, hogy olyan térben is alkalmazható, ahol a fagyveszély miatt a nedves rendszer nem lenne alkalmazható. Fűtetlen raktárak, fagyveszélyes terek védelmére építhető be.

I.C. ELŐVEZÉRELT SPRINKLER

A csőrendszerben túlnyomásos levegő van és a csőrendszer vízzel történő feltöltése, a szórófejek nyitásától függetlenül, csak a tűzjelző rendszerről, vagy kézi jelzésadóról érkező indító jel hatására kezdődik meg. Így a sprinklerrendszer a tűzjelzőről érkező indítójel beérkezése után nedves rendszerként működik, a szórófejek kioldása után megkezdi a tűz oltását.

Előnye az elővezérelt rendszernek, hogy a csőrendszer esetleges mechanikai sérülésének hatására nem következik be vízkár, ezért jól alkalmazható olyan esetekben, amikor a raktározott anyag, vagy az alkalmazott technológia miatt a vízkárt okozna ezért, ennek annak kijutási lehetőségét, minimalizálni kell, vagy olyan esetben amikor a tűzjelzés a tűzjelző rendszerről érkezik. Víz érzékeny technológiák, pl.: fröccsöntő üzemek, présüzemek, élelmiszeripari üzemek védelmére alkalmazható. "Üzemkésszé" teszi a rendszert a víz feltöltésével már a sprinklerfóliák sérülése előtt, tehát azonnal indulhat az oltás.

I.D. KETTŐS VEZÉRLÉSŰ SPRINKLER

A csőrendszerben állandó értéken szabályozott túlnyomásos levegő van, a csőrendszer vízzel történő feltöltése csak a tűzjelző rendszerről, vagy kézi jelzésadóról érkező indító jel beérkezése, és a sprinklerfejek hőhatásra történő kinyitása után kezdődik meg.

Amennyiben csak a sprinklerfejek nyitnak ki a kettős vezérlésű rendszer, nem kezdi meg az oltást, csupán hibát jelez. Amennyiben csak a tűzjelző rendszer indítójele érkezik be a kettős vezérlésű rendszer akkor sem kezdi meg automatikusan az oltást, hanem száraz szelepként működik mindaddig, míg a sprinklerfejek ki nem nyitnak.

A sprinklerfejeken víz csak akkor jelenik meg, ha a kiolvadásukhoz szükséges hőmérséklet jelen van az olvadó betétek ezért kinyitnak, és a tűzjelzőről is beérkezik az indító jel. A tűzjelző rendszer meghibásodása, vagy leállítása esetén a rendszer száraz szelepként működik.

Előnye a kettős elővezérelt rendszernek, hogy sem a csőrendszer esetleges mechanikai sérülésének hatására, sem az esetleges téves tűzjelző riasztás esetén, nem következik be vízkár, ezért jól alkalmazható különösen víz érzékeny technológiák (pl.: elektronika, gyógyszergyártás, vegyipar) esetén is

I. Egyéb oltóberendezések

II.A HABSPRINKLEREK

Elsősorban a nagyszámú gyógyszer és vegyipari területen létesített oltóberendezés között fordulnak elő olyan rendszerek, melyeknél a sprinkler oltóhatásának kiegészítésére hab bekeverés is történik. Az ilyen ún.: habsprinklerek egyesítik a sprinklerrel és a habbal történő oltás előnyeit. Hasonlóképpen kifejti hűtőhatását, mint a normál sprinkler, de emellett a habbekeverés miatt a vízzel nem nedvesíthető anyagok felületén is elterül és elzárja azokat a levegő oxigénjétől.

A legkorszerűbb kettős filmképző anyagok alkalmazásával habroncsoló anyagok, pl.: alkoholok oltására is alkalmassá válik a hab sprinkler rendszer.

9.1.1 Rendelet előírás oltóberendezésekre

BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK

1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁS

E fejezet valamennyi beépített tűzoltó berendezésekre előírásokat állapít meg, melyeket az egyes oltóberendezés vonatkozó speciális előírások hiányában kell alkalmazni.

2. LÉTESÍTÉS

2.1. Általános előírások

2.1.1 Oltóberendezést jogszabály, illetékes tűzvédelmi hatóság előírása által meghatározott helyen a tervező megítélése szerint kell létesíteni, amelybe kizárólag jóváhagyott, az érvényes műszaki specifikációknak bizonyítottan megfelelő (megfelelőségi tanúsítvánnyal vagy engedéllyel rendelkező) rendszer elemek és oltóanyagok tervezhetőek és építhetők be, és méretezési eljárás, szoftver alkalmazható.

2.1.2 Az önkéntesen (nem jogszabályi vagy hatósági kötelezés miatt) létesített berendezés esetében is e fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni, a tervjóváhagyás és használatbavétel kivételével.

2.1.3 Az e fejezetben meghatározottak érvényesek a berendezések felújításának, lényeges átalakításának vagy bővítésének esetében is.(Lényeges átalakítás többek között a sprinkler esetében ötnél több szórófej, gázzal-oltók esetében fúvókák számának változása, habbal oltó esetében a habgenerátorok vagy habsugárcsövek számának változása).

2.1.4 Nagy habkiadóságú habbal oltó berendezés esetén a védett tűzszakaszokban elhelyezendő berendezések számát úgy kell megállapítani, hogy a habbal oltók működésének kezdetétől számítva legfeljebb 5 perc alatt a tűzszakasz teljes térfogata feltölthető legyen.

2.2. Tervezés

2.2.1 Oltóberendezést csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával és a szakterületnek megfelelő építészeti-műszaki tervezői jogosultsággal rendelkező személy tervezhet.

2.2.2 A oltóberendezésről magyar nyelvű minden munkarészre kiterjedő kivitelezési tervdokumentációt kell készíteni, mely a kivitelezők, szerelők számára a megvalósításhoz szükséges és elégséges minden közvetlen információt, utasítást tartalmaz.

2.2.3 A tervdokumentációt a nemzeti szabványok előírásain túlmenően, a megrendelő vagy annak megbízottja igényeinek, valamint a kivitelezési technológiának megfelelő bontásban és jelrendszerrel, de legalább az alábbi tartalommal kell elkészíteni

a) tartalomjegyzék

b) a műszaki leírás az alábbi tartalommal:

ba) Előzmények: a berendezés létesítésének oka, az általános - jogszabályban, műszaki követelményben foglalt- előírásokon kívül megállapított követelmények, a jogszabályban meghatározott esetekben megtartott egyeztetés megtörténte.

bb) Az építmény (létesítmény) adatai: a berendezés működését befolyásoló, az építmény kialakításával (szintszám, legfelső használati szint magassága, alapterület, belmagasság) és rendeltetésével, az épületszerkezetekkel, épületgépészettel (szellőzés, hűtés, fűtés stb.), a tűzszakaszok kialakításával, a benntartózkodók számával és a kiürítéssel, kapcsolatos adatok.

bc) A technológia és tárolt anyagok jellemzői: az építmény helyiségeiben előforduló rendeltetésekkel, technológiákkal, a helyiségekben gyártott, feldolgozott, tárolt, forgalomba hozott, beépített anyagokkal kapcsolatos adatok.

bd) Védett szakaszok és azok besorolása,

be) A berendezés adatai: az adott tervezési feladat során érintett tulajdonságának, valamint a működésének és az azt befolyásoló tényezőknek az ismertetése rendszer paraméterekkel,

bf) Vezérlések: a tűzoltó központ, vagy a tűzjelző központhoz csatlakozó vezérlő eszközök (modulok) vezérlési feladatai, a vezérelt eszközök, a vezérlési összefüggések, időzítések és esetleges késleltetési idők.

bg) Felügyelet, átjelzés: Az állandó felügyelet megoldásának módja. Meglévő létesítmény esetében, vagy abban az esetben, amikor a felügyelet biztosításának feltételei ismertek: a tulajdonos (bérlő, üzemeltető, használó stb.) nyilatkozata a felügyelet megoldásának módjáról.

bh) Méretezési eljárás eredményei.

bi) Automatikus átjelzés esetén az átjelző típusa, az átjelzett információk bontása, az átjelzés vezérlésének logikai összefüggései, időzítése, késleltetése.

c) a nyomvonalterv alaprajzokon és metszetekben (függőleges csőterv), hogy a berendezés minden elemének helyzete és a kivitelezés szempontjából szüksége adata látható legyen. (az oltóközpont és a távindítás helyének, a csővezetékek nyomvonalának és valamennyi szerelvény (kifúvórózsák, sprinklerek és egyéb elhelyezésének feltüntetésével, csővezetékek, szerelvények azonosításához szükséges jellemzőket),

d) Elvi működési vázlat, vagy elvi működési rajz, ha a működés a nyomvonalterv alapján a nem egyértelmű. (az indítást, működési és jelzési mód ismertetésével),

e) A berendezés kezelési és karbantartási utasítása (a biztonsági és balesetvédelmi előírások megjelölésével),

f) Tervezői nyilatkozat.

2.2.4 A tervdokumentációban egyértelmű jelöléseket, jelkulcsot kell alkalmazni.

2.2.5 Az egyes különálló tervlapokon szerepeltetni kell:

a) az építmény megnevezését, az ingatlan címét és helyrajzi számát,

b) az adott tervrajz szabatos megnevezését, típusát és méretarányát önálló ábránként,

c) a tervező(k) nevét, eredeti aláírását, szakképesítését, a tervezői névjegyzékben szereplő nyilvántartási számát, tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány számát.

d) a tervezés dátumát,

e) a létesítési engedélyt kérelmező (tulajdonos) nevét és (képviselőjének) eredeti aláírását.

2.2.6 A méretezéshez a berendezésre vonatkozó műszaki specifikációban meghatározott eljárásokat kell alkalmazni és figyelembe venni. Ennek hiányában vagy az adott feladatra való alkalmas tanúsított eljárás is alkalmazható.

2.2.7 Az oltóberendezés terveinek jóváhagyása:

a) A jogszabályi vagy hatósági kötelezés, vagy eltérési engedély alapján létesített oltóberendezés kiviteli, felújítási vagy átalakítási terveit - 2 példányban - az illetékes tűzvédelmi hatóságnak kell benyújtani jóváhagyás céljából.

b) A jóváhagyott tervdokumentáción a tűzvédelmi szakhatóság a jóváhagyás tényét és időpontját rögzíti, és egy példányt a kérelmezőnek visszaad.

2.3. Kivitelezés

2.3.1 A kivitelezésért felelős műszaki vezető rendelkezzen érvényes tűzvédelmi szakvizsgával

2.3.2 Az elkészült berendezésről a kivitelezőnek az átadáskor a következőket kell dokumentálnia:

a) A beépített szerkezeti elemek és anyagok csővezetékek minőségi tanúsítványát, megfelelőségi igazolását

b) a berendezés csővezetékeinek tisztítását, átmosását,

c) üzembe helyezés előtti vizsgálata megtörténtét, az elvégzett üzemi próbákat,

d) a kezelőszemélyzet oktatását,

e) a berendezés helyszíni nyomáspróbáját,

f) szükség esetén a megvalósulási tervet.

2.2.3 Megjelölés, feliratok; az oltórendszer közelében, a védett helyiségben fel kell tüntetni

a) a kézi indítási, tiltási lehetőségeket,

b) az oltóanyag hatását,

c) a késleltetési időt,

d) szükség esetén a helyiség elhagyásának kötelezettségét és módját.

e) oltási zónák, szerelvények üzemszerű állapotát (nyitott vagy zárt).

3. ÜZEMBE HELYEZÉS, HASZNÁLATBAVÉTEL

3.1. Az üzembe helyező mérnök

Az üzembe helyező mérnöknek teljes körűen meg kell győződnie arról, hogy a telepítést kielégítő módon végezték, a felhasznált eljárások, anyagok és részegységek megfelelnek a jogszabályban nemzeti szabványban és az engedélyezett/elfogadott tervdokumentációban foglalt követelményeknek, továbbá, hogy a megvalósulási tervdokumentáció szöveges és rajzos elemei, valamint az átadásra kerülő kezelési utasítások a telepített rendszerre igazak.

Képesítési követelménye a tervezőével azonos (tűzvédelmi szakvizsga), és legyen meg a berendezéssel kapcsolatos szakismerete.

Az üzembe helyező mérnöknek szemrevételezéssel és üzemi próbák során vizsgálnia és ellenőriznie kell a telepített rendszer helyes működését.

3.2. Üzembe helyezés előtti vizsgálatok

3.2.1 Az oltóberendezés nyomásnak kitett részeinek szilárdságát együttesen, vagy szakaszonként, nyomáspróbával kell ellenőrizni és a csőhálózatának tömörségét is ellenőrizni kell.

3.2.2. Működési próbák.

3.2.2.1. Gázzal oltók:

a) az oltó és hajtóanyag palackok szelepeinek tényleges kinyitása nélkül minden indítási lehetőséget ki kell próbálni.

b) az önműködő indítást az érzékelők, a vezérlőegységek mesterséges működtetésével és a működési állapotnak megfelelő helyzet előállításával kell próbálni.

c) Indítási módozatonként külön-külön ellenőrizni kell a következőket:

ca) a védett helyiségben a vészjelzés működését,

cb) csak a helyiséghez tartozó elosztószelep nyitási vezérlésének - megfelelő késleltetés után való - létrejöttét, ezt követően (vagy egyidejűleg) a megfelelő számú palackok nyitási vezérlésének létrejöttét,

cc) a működés tényének és helyének jelzését, a nyílászárók lezárását - ha az nem az oltógáz nyomásával van vezérelve -, az egyéb működések próbáját (szellőzés leállítása, áramtalanítás, utánfúvás indítási feltétele, túlnyomás stb.).

d) Ellenőrizni kell (a palackok egyenkénti vagy csoportos felemelésével) a töltethiány- (szivárgás-) jelzés működését.

e) Ezt követően éles próbát kell tartani, indítási rendszerenként legalább 1 db palack tényleges nyitásával, ha lényeges oltóanyag veszteség nélkül elvégezhető.

3.2.2.2. Vízalapú oltórendszerek:

a) nyomástartó é nyomásfokozó szivattyúk egyenkénti indítási próbája,

b) próbavezetéken tömegáram-mérés, végponti mérések,

c) száraz rendszernél kompresszor ellenőrzés.

3.2.2.3. Tűzcsapoknál: meg kell mérni a térfogat-áramot (mérő-sugárcsöves ellenőrzés stb.) az egyidejűség figyelembevételével; közvetlenül a vízvezeték hálózatról táplált rendszernél a legkedvezőtlenebb fogyasztási időszakban.

3.3. Az üzembe helyezési (használatbavételi) eljáráson a tervező, a kivitelező, az üzemeltető megbízottja, és ha a berendezés használatba vétele engedélyhez kötött az I. fokú tűzvédelmi hatóság képviselője legyen jelen.

3.4. Az oltóberendezés üzembe helyezésére csak a kivitelezésért felelős műszaki vezető jogosult.

Az üzembe helyezést az üzemeltetési naplóba be kell jegyezni.

Az oltóberendezés üzemkész és ellenőrzött állapotban legyen, és a következők álljanak rendelkezésre:

f) az oltóberendezés jóváhagyott kiviteli terve,

g) az oltóberendezés kezelési és karbantartási utasítása,

h) a minőségi bizonyítványok és a nyomás-, a mechanikai, továbbá a villamos próbák, ellenőrzések jegyzőkönyvei

i) az üzemeltetési napló (a kezelők megnevezésével és az oltóberendezés adatainak a feltüntetésével).

j) a kivitelező nyilatkozata, hogy a berendezés a terveknek megfelel, és az elvégzett üzemi próbák alapján üzemképes állapotban van.

3.4. Üzembe helyezési nyilatkozat és jegyzőkönyv.

3.4.1. Az üzembe helyezési nyilatkozat tartalmazza:

k) Az üzembe helyező mérnök megállapítását arra vonatkozóan, hogy a tűzoltó berendezés a vonatkozó jogszabály, nemzeti szabvány, hatósági előírás, valamint a létesítéshez kapcsolódó egyeztetések során rögzített követelmény, és az ezt tükröző elfogadott, engedélyezett tervdokumentáció szerint készült

l) A tűzjelző berendezés rendeltetésszerű használatára való alkalmasságának megállapítását

m) Az elfogadás és használatbavételre vonatkozó javaslatot

3.4.2. Az üzembe helyezési jegyzőkönyv tartalmazza:

a) Az ellenőrzés tárgyát, (beleértve a létesített berendezés típusát és a létesítés helyét)

b) A tűzjelző berendezés működésének ellenőrzése során tapasztalt tényeket

c) Az ellenőrzésen résztvevők nevét és az adott létesítés során betöltött szerepét

d) Az ellenőrzés, és a jegyzőkönyv készítés időpontját és helyét

e) Az ellenőrzésen résztvevők aláírását

4. ÜZEMELTETÉS ÉS KARBANTARTÁS

4.1. A gyártó (kivitelező) kezelési utasításainak betartásával biztosítani kell a berendezés biztonságos és hatékony üzemeltetését.

4.2. Üzemeltetői ellenőrzések.

4.2.1. Gázzal oltók:

a) naponta szemrevételezéssel ellenőrizni kell az oltóanyag mennyiségét és a megengedettnél nagyobb oltóanyag-hiány esetén a kezelési utasítás szerint kell eljárni.

b) Havonta szemrevételezéssel meg kell vizsgálni a fúvókák, a csővezeték és az oltóközpont állapotát, el kell végezni a víztelenítést, és ki kell próbálni a riasztó-, az indító- és a jelzőrendszer működését.

4.2.2. Automatikus működésű vízalapú berendezések:

a) Napi szemrevételezés

aa) víz-, és oltóanyag-ellátás szemrevételezése

ab) nyomásérték ellenőrzése

ac) nyilvánvaló hiányosságok feltárása

ad) fagymentességének ellenőrzése

b) Heti ellenőrzés

ba) napi ellenőrzés

bb) próbariasztás ellenőrző szelep(ek) nyitásával,

bc) szivattyúk automata és kézi indítása

bd) elzáró szerelvények ellenőrzése

be) vízellátást üzemi hálózatról tápláló vízáram- és nyomás ellenőrzése

c) Havi ellenőrzés

ca) napi és heti ellenőrzés

cb) manométer mutatók és manométer szelepek ellenőrzése

cc) szivattyú próbaüzem, elektromos meghajtás esetén min. 15 perc, belső égésű motor esetén min. 30 perc (kivéve a habanyag bekeverő szivattyút)

cd) szivattyú szivárgási veszteségének megállapítása

ce) belső égésű motor tömlőcsatlakozásainak szivárgásmentessége

cf) szivattyú elektromos motorjának áramfelvétele a megengedett maximális teljesítménynél (elegendő a 90%-os teljesítményig történő meghatározás is)

cg) tartalék áramforrás ellenőrzése

ch) elektromos felügyeleti berendezések ellenőrzése

ci) riasztás átjelzése tűzoltóságnak

cj) ellenőrzési igazolás kiállítása a tűzoltóság és a biztosító részére

4.2.3. A rendszeres ellenőrzésre automatikus felügyelő rendszer-szoftver is működtethető.

4.2.4. Az esetleges hibákat haladéktalanul ki kell javítatni.

4.2.5. A berendezés működéséről és karbantartásáról naplót kell vezetni, a naplóba be kell vezetni minden, a berendezésre vonatkozó megjegyzést, eseményt, a próbák megtörténtét és eredményét az időpont (óra, perc) feltüntetésével.

4.3. Karbantartás:

a) az oltóberendezés csővezetékeit és a szerelvényeit tisztán kell tartani, a rájuk rakódó szennyeződéseket el kell távolítani, a tömítetlen csöveket, csőkötéseket ki kell cserélni,

b) a beépített habbal oltó berendezés oltóanyag-kiömlő nyílása és a védendő anyag között az oltóanyag bejuttatása érdekében megfelelő távolságot kell szabadon hagyni,

c) az észlelt és a kijavított hibákat az üzemeltetési naplóba be kell vezetni,

d) a karbantartást követően az oltóberendezés működőképes állapotban legyen,

e) ha a karbantartó személy a berendezés működésképtelenségét tapasztalja - melyet kijavítani nem tud - köteles írásban értesíteni az üzemeltetőt.

4.4. Az üzemeltetési napló legalább a következőket tartalmazza:

a) a berendezés főbb adatai,

b) a kezelők nevét,

c) a karbantartásra jogosultak neve és bizonyítvány száma,

d) a karbantartás milyen specifikáció alapján történt,

e) az időszakos vizsgálatok eredménye,

f) az oltóberendezés működése és meghibásodása az időpont (óra, perc) feltüntetésével,

g) a ki- és bekapcsolás időpontjai (nap, óra, perc),

h) a munkát végző(k) neve és az észlelt és kijavított hibákat.

4.5. Az oltóberendezés előrelátható üzemen kívül helyezését (és ismételt üzembe helyezését) 8 nappal előbb, előre nem látott kikapcsolását pedig, azonnal be kell jelenteni az illetékes tűzoltóságnak.

4.6. Gázzal oltó esetében oltóanyag pótlására a védett tűzszakaszban lévő (mértékadó) oltóanyag mennyiség 100% megfelelő és töltött, tartalék palackot kell állandóan készenlétben tartani, ha a védett térben a tevékenység folyamatos és/vagy nem szüneteltethető az oltóanyag pótlásának idejére.

4.7. A kezelést csak az oltóberendezés működésére kioktatott személyeknek szabad végezni. A berendezés kezelési utasítását és az üzemeltetési naplót meg kell őrizni, és a hatóság részére ellenőrzéskor be kell mutatni.

9.2 Tűzoltó készülékek

TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉK FORGALMAZÁS

Porral oltók

A porral oltók a leginkább elterjedt tűzoltó készülékek, jó oltásteljesítményüknek és alacsony árfekvésüknek köszönhetően. Hátrányuk, hogy súrlódó alkatrésszel rendelkező gépek, finommechanikai szerkezetek, számítógépek stb. jelenlétében nem tanácsos a használatuk, továbbá olyan üzlethelyiségekben sem, ahol tűzoltás esetén portartalmuk jelentős járulékos károkat okozhat.

Hazánkban az 1970-es évektől gyártott típusok NaHCO2 (szódabikarbóna) alapú ,,B,C” porral voltak töltve, melyek elsősorban éghető folyadékok (benzin, gázolaj, stb.) és éghető gázok (probán-bután, metán, stb.) tüzének oltására voltak alkalmasak.

1992-ben Magyarországon is megkezdődött az ammónium-foszfát alapú ,,A,B,C” oltó- porok gyártása, melyek szilárd éghető anyagok (fa, textília, papír, stb.) tüzét is hatékonyan oltják. A teljes javítások során a tűzoltóságok követelményének figyelem- bevételével már csak ezzel az oltóporral lettek töltve a hazai típusok.

1998-tól a magyar (MSZ 1040 szabványos) tűzoltó készülékek gyártása megszűnt, jelenleg a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság engedélyével forgalmazott valamennyi típus az európai (EN3) szabvány szerinti gyártású és ,,A,B,C” porral töltött, számuk azonban több tucat.

A készülék oltásteljesítménye általánosságban annál ,,jobb”, minél magasabb az oltópor ammónium-foszfát összetevője, az ára is ezzel arányosan magasabb, nem kalkulálva természetesen a forgalmazók nyereségigényeivel.

015-től a magyar (MSZ 1040 szabványos) tűzoltó készülékeket selejtezni kell, készen- létben tartásuk tilos!

A vállalkozások, cégek számára a kiválasztás legfontosabb szempontja - levédendő terület nagyságát az ott lévő éghető anyagok minőségét, értékét tekintve - az optimális oltásteljesítmény / ár arányának megtalálása kell legyen.

Forgalmazott tűzoltó készülék típusokhoz az alábbiakat díjtalanul biztosítjuk:

kötelező jótálláson túl további két és fél év, összesen 4 év
javítás esetén 3 év garanciát
fali felfüggesztőt

CO2-al oltók

A szén-dioxid nem számít jó oltóanyagnak, ,,A” tűzosztályra bevizsgálva nincs, nagy mennyiség szükséges belőle, viszont óriási előnye, hogy tűzoltás után szennyeződést nem hagy hátra, az oltóanyag élelmiszeripari tisztaságú (MSZ 20 915/3.), kiemelkedő a hűtőhatása.

Elsősorban az élelmiszeriparban, sütésnél, konyhákban, raktárakban, valamint kényes anyagok, muzeális tárgyak tüzénél célszerű alkalmazásuk, ahol porral, vízzel, habbal oltó nem használható.

Szűk térben és talajszint alatt fokozott óvatossággal alkalmazható mivel a szén-dioxid a levegőből kiszorítja az oxigént és fulladást okozhat!

A CO2 reális gáz, a környezeti hőmérséklet, valamint a a palack hőmérsékletének emelkedése során nyomása nagyon gyorsan nő, a 190 Bar nyomástűrésű biztonsági hasadótárcsa felszakadása miatt a készülék lefúj, ezért napon vagy +40 Cº hőmérséklet felett készenlétben tartani tilos!

Jelenleg minden hazánkban forgalomban lévő típus, mely rendelkezik a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság engedélyével európai (EN3) szabvány szerinti gyártású, oltásteljesítményük azonos. A 2 kg-os készüléké 21B C, az

5 kg-os készüléké 55B C.

A kiválasztás szempontjánál általánosan az ár a döntő, az acélpalackos kivitel nagyobb tömegű, de olcsóbb, az alumíniumpalackos kivitel könnyebb, de az ára magasabb.

Habbal oltók

A habbal oltók oltóanyaga kiválóan alkalmas az ,,A” és ,,B” típusú tüzek oltására, (éghető szilárd anyagok és éghető folyadékok) kiemelkedő hűtő- és tűzletakaró hatása révén.

Hátrányuk, hogy használat esetén viszonylag sok szennyeződést hagynak hátra, másod- lagos oltási károkat okozhatnak, ezért számítógépek, kényesebb berendezések jelen- létében tartani nem ajánlott.

Vízzel oltók

A vízzel oltók a porral oltók után a leghatékonyabb tűzoltó készülékek, kiemelkedő hűtő- és tűzelfojtó hatásuk miatt.

Hátrányuk, hogy gáztüzek (,,C”) esetén hatástalanok, elektromos tüzek esetén pedig használatuk kockázatos.

Vízzel oltók alkalmazása szilárd éghető anyagok (,,A”) és éghető folyadékok (,,B”) tüzénél javasolt, elsősorban szabadtéren. A vízzel oltók a vizet permet vagy vízköd formájában juttatják a tűzre.

TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉK, FELSZERELÉS

20.1. A létesítményben a 20.2. bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve legalább egy darab, az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas - a vonatkozó jogszabályban és szabványban foglalt követelményeknek megfelelő - tűzoltó készüléket kell elhelyezni. Az újonnan létesült építményekben, építményrészekben, a megváltozott rendeltetésű helyiségekben, helyiségcsoportokban, építményekben, valamint szabadtereken csak az érvényben lévő hatályos szabványok és jogszabályok szerint gyártott tűzoltó készülék tartható készenlétben

a) az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben, és veszélyességi övezetekben minden megkezdett 50 m2 alapterület után,

b) az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein - attól függően, hogy azok milyen tűzveszélyességi osztályúak - a c)-e) pontban foglaltak szerint,

c) a „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein az - „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett - alapterület minden megkezdett 200 m2-e után, de legalább szintenként,

d) a „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein az - „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett - alapterület minden megkezdett 600 m2-e után, de legalább szintenként,

e) az „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein szükség szerint.

20.2. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, nem kell tűzoltó készüléket elhelyezni a lakás céljára szolgáló építményekben és a hozzájuk tartozó szabad területeken, kivéve a lakóépületekben kialakított egyéb rendeltetésű (kereskedelmi, iroda stb.) helyiségeket, amelyek tekintetében - gazdálkodó, vagy rendeltetési egységenként - a 20.1. bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

20.3. Jogszabály, illetőleg a tűzvédelmi hatóság a 20.1. bekezdésben meghatározottakon túl további tűzoltó készülékek, illetőleg eszközök, felszerelések és anyagok elhelyezését is előírhatja.

20.4. A tűzoltó-technikai eszközt, készüléket, felszerelést jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni és állandóan használható, üzemképes állapotban tartani. Közösségi építményben a - falitűzcsappal kombinált tűzoltókészüléket tartó falitűzcsap szekrény, vagy tűzoltókészülék tartó szekrény kivételével - tűzoltó készüléket legfeljebb 1,35 m - talpmagasság - akadálymentes elhelyezési magasságban kell rögzíteni. Helyéről eltávolítani, a rendeltetésétől eltérő célra használni csak külön jogszabályban meghatározottak szerint szabad.

20.5. A tűzoltó-technikai eszközt, készüléket, felszerelést és anyagot jogszabály előírásai szerint, azok hiányában félévenként kell ellenőrizni. Ha a tűzoltó készülék, felszerelés előírt időszakos ellenőrzését és/vagy javítását nem hajtották végre, akkor az nem tekinthető üzemképesnek.

20.6. A tűzoltó készülékek ellenőrzését és karbantartását csak OKF regisztrációs számmal rendelkező szervezet jogosult végezni.

20.7. A tűzoltó készülékeket, felszereléseket, a tűzjelző és oltóberendezéseket a hatályos jogszabályban, szabványokban foglalt biztonsági jellel kell utánvilágító vagy világító biztonsági jellel megjelölni.

20.8. A biztonsági jeleket mindenesetben a tűzoltó berendezés fölé 2,0-2,5 m magasságban kell felszerelni, hogy a biztonsági jel akkor is látható legyen, ha az átmenetileg takarásban van. A biztonsági jel, rögzítési magasságát a 1. ábra szemlélteti.

20.9. A tűzoltó készülékek esetében a tűzoltó készülék mellett fel kell tüntetni annak alkalmazására vonatkozó jelzést, melyet az egyes tűzoltó készülék fajták tekintetében a 3. táblázat tartalmaz: