1. Gravitációs vagy természetes füstelvezetés
2. Mesterséges, azaz gépészeti
Gyakorlati alkalmazása a különböző kísérleteken keresztül azt mutatja, hogy függetlenül attól mit ír a jogszabály, erősen javasolt az alkalmazás a következők miatt:
- A hatékony hő-és füstelvezetéssel kialakul a füstmentes levegőréteg. Ezáltal a bent tartózkodó személyek biztonságosan ki tudnak menekülni. Ennek kiemelt szerepe lehet egy csarnok jellegű bevásárló központban, ahol több ezer olyan ember is lehet bent, akinek nincs helyismerete az épületben.
- A füstmentes levegőréteg kialakulásának további jelentősége, hogy a beavatkozó tűzoltó látja az épületszerkezetet, mely alapján fel tudja mérni, hogy biztonságos-e az épületen belüli oltás, valamint látható a tűz fészke, ezáltal célirányosan hamar meg lehet kezdeni a tűz oltását.
Gravitációs vagy természetes füstelvezetés
Füstelvezetők német ragadványnévből általánosan
NRA, RWA ( Rauch und Waermeabzugs Anlage rövidítésből) - nak is nevezik.
Önmagában nem, csak a levegő utánpótlás (huzat) esetén biztosított a füstelvezetés.
Füstelvezető: olyan szerkezet, amely nyitott állapotban lehetővé teszi a füstnek és a forró égésgázoknak a szabadba való kiáramlását természetes úton.
Minden olyan csarnok épületnél kötelező (közösségi, ipari, mezőgazdasági és raktár jellegű),
amelynek az alapterülete a 800 m2-t, számított belmagassága a 3,6 m-t meghaladja.
A berendezés feladata tűz alkalmával:
a) a menekülési utak füstmentességének biztosítása;
b) az épületszerkezetek és berendezések védelme;
c) a füst és égésgázok okozta károk csökkentése;
d) a gyors és biztonságos tűzoltói beavatkozás elősegítése.
Elemei:
1, Maga a Hő és füstelvezető berendezés felülvilágítóba integrálva, megadott gyári Aw értékkel
(bővebben lsd. tervezési útmutató)
2, Levegőutánpótló felület, mely kapu, ajtó vagy ablak lehet.
3, Vezérlés, szállítóvezeték (elektromos vagy pneumatikus rendszer)
4, Indítási eszköz ( automatikus, kézi )
5, Füstkötény, vagy azt helyettesítő olyan elem, mely a füst terjedési depressziós görbéjét kedvezően kezelni tudja.
Rendszer működtetése nyitásra kétféle módon lehetséges:
A. Automatikus úton: A kioldási hőmérséklet (68 vagy 93 °C) elérésekor vagy a tűzjelző
berendezés jeladására (9,0 m belmagasság felett előírás) a CO2 patron az ablaknál
kiszúródik, és az NRA szerkezet 150°-ra nyílik.
B. Távnyitással kézi úton: A riasztószekrényben található (vörös) kar lenyomásával a
szekrényben lévő CO2 patron kiszúródik, és a kiépített CO2 vezetéken keresztül áramló
sűrített levegő az NRA szerkezetet 150°-ra nyitja.
C. Távnyitás tűzjelző jelére: A riasztószekrényben a vörös kar mellett található
elektromágnest (24V/DC) a tűzjelzőre kötjük. 24V/DC hatására a (vörös) kart az
elektromágnes lenyomja. A szekrényben lévő CO2 patron kiszúródik, és a kiépített
CO2 vezetéken keresztül áramló sűrített levegő az NRA szerkezetet 150°-ra nyitja.
II. NRA Rendszer működtetése, zárásra is kétféle módon lehetséges:
A. A riasztószekrényben található (vörös) kar lenyomásával a szekrényben található CO2
patron kiszúródik, és a kiépített CO2 vezetéken keresztül áramló sűrített levegő az
NRA szerkezetet bezárja (körkörös vezeték, nyitás-zárás funkciójú auf/zu működtetés
kiépítése esetén).
B. Amennyiben nyitás-zárás funkcióra nincs a rendszer kiépítve, az NRA-ablak zárása a
tetőről egy biztonsági szelep kézi nyitásával oldható meg.
III. RWA ablakok zárásra, és újraélesítése:
A riasztószekrényben található CO2 patront kitekerjük a (vörös) kart felhúzzuk, az
ablakokat visszanyomjuk, ügyelve a CO2-es munkahenger működésének megfelelő
záródására. A CO2-es patront a szekrényben visszatekerjük és a rendszer üzemkész
állapotban van.
A 9/2008. II. 22. BM rendelettel hatályba léptetett OTSZ 5. Rész F/9. Fejezet V. pont 3.
bekezdés alapján a hő- és füstelvezető rendszerek karbantartása félévente kötelező.
3.2 Hő-és Füstelvezetés Hatása az épületeken belül
A legnagyobb hatását a tűzoltói mentési munkálatokban azáltal fejti ki, hogy a csarnok épületek alsó fele füstmentesen tartható.
A hatékony hő- és füstelvezetés előnyei csarnok épületekben:
- Tökéletesebb égés, ezáltal a tűzszármazékok csökkennek a helyiségen belül.
- Elvezeti a melegebb termikus tűzszármazékokat a szabadba a tetőnyílásokon keresztül.
- A kémény hatással erős levegő (szél) áramlatot idéz elő függőleges (az elvezető kupola irányába) irányban és megvezeti a tűz terjedési irányát, ezáltal az oldal irányú tűzterjedést minimálisra csökkenti (lényegesen lassítja a közvetett tűzterjedést).
- Kialakul a helyiség alsó részén (a füstkötényfal alatti térrész) min. a csarnok számítási belmagasságának a felében a füstmentes levegőréteg (életvédelem, biztonságos és hatékony tűzoltói beavatkozás).
- Késlelteti a „flash-over” és így a teljes égés, lángba borulás kialakulását.
Hő-és Füstelvezető működése egyéb vezérlésekkel:
Rauch- u. Warmeabzug = hő- és füstelvezető berendezés
Rauchschürze = füstkötényfal
Sprinkler = beépített automatikus vízzel oltó berendezés
Zuluft = légutánpótló nyílások
Hő és füstelvezetés nincs, sprinkler van. Mi történik?
Kísérlet összefoglalása:
A füst először a mennyezet alatt gyűlik össze. Eleinte a füstkötényfal még megakadályozza a füst átterjedését a szomszédos füstszakaszokba. A hőmérséklet lassú emelkedését követően bekapcsol az automatikus vízzel oltó berendezés. Ezután a tűz gócpontjától kezdve a vízgőz lenyomja a füstöt, ezért a füstkötény-fal képtelen meggátolni a füst továbbterjedését, a látási viszonyok rohamosan romlanak. Tehát az automatikus vízzel oltó berendezés megakadályozza a tűz terjedését, hatására azonban még több füst és vízgőz keletkezik, ami lefelé terjed és jelentősen csökkenti a látótávolságot.
Hő és füstelvezetés és sprinkler is van. Mi történik?
Kísérlet összefoglalása:
A tetőszerkezetben korán szabaddá váltak a hő- és füstelvezető nyílások. A füstréteg a füstkötény-fallal behatárolt magasságban marad, mivel a sűrű füst jelentős része eltávozik az épületből. A tetőn kialakított nyílások már a korai stádiumban megkezdik a hő- és füst elvezetését, az elvezetést a légutánpótlás felgyorsítja. A sprinkler bekapcsolásakor megnő ugyan a füst mennyisége, de összességében füstmentesek maradnak a menekülési utak.
Ebben a kísérletben látni lehet a tűz fészkét, a menekülés utak szabadon maradtak.
3.3. Gravitációs füstelvezetők méretezése:
Rendelet szerint méretezzük és határozzuk meg a szükséges felületet.
Szükséges tervezési alapadatok:
3.3. Méretezés
3.3.1. A hő- és füstelvezető berendezés hatásos nyílásfelületének nagysága a következőktől függ:
a) számítási belmagasság;
b) az elérni kívánt füstmentes levegőréteg magassága;
c) az épület rendeltetése.
3.3.2. A füstmentes levegőréteg magassága 6 m számítási belmagasságig 3 m, 6 m-nél nagyobb belmagasság esetében annak legalább a fele legyen. A kötényfal a lehető legnagyobb mértékben nyúljon be a légtérbe. A kötényfal igazodjon a füstmentes levegőréteg magasságához, azonban annak minimális mérete legalább 1 méter legyen. Emellett figyelembe kell venni, hogy technológiai berendezés (darupálya stb.) a kötényfal benyúlásának mértékét korlátozhatja. Amennyiben épületszerkezettel a kötényfal nem alakítható ki, akkor mobil kötényfal alkalmazandó.
3.3.3. Az épületet, valamint a termékeket és a tárolt anyagokat méretezési csoportokba kell besorolni az M1. és az M2. fejezet szerint. Ha a keresett technológia vagy termék a felsorolásban nem szerepel, akkor a besorolást a közöltek segítségével, összehasonlítással az I. fokú tűzvédelmi szakhatóság határozza meg.
3.3.4. Az egy füstszakaszban létesítendő hatásos nyílásfelületet a számítási belmagasság, a füstmentes levegőréteg magassága és a méretezési csoport alapján az M3. fejezet szerint kell meghatározni.
3.3.4.1. A hatásos nyílásfelületből a geometriai nyílásfelületet az átfolyási tényező segítségével a következő módon kell meghatározni:
 |
Az átfolyási tényező megállapításához az M4. fejezetben feltüntetett értéket, vagy a beépíteni kívánt gyártmány, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által kijelölt (a továbbiakban: akkreditált) laboratórium által meghatározott és rögzített cv értékét kell figyelembe venni.
3.3.4.2. A ferdesíkú füstelvezetők vonatkozó jogszabály szerinti hatásos nyílás felületét a füstszakasz, alapterülete valamint a füstelvezető nyílásának síkja alapján a következő képlettel kell kiszámítani:
 |
ahol:
Af - a füstelvezető hatásos nyílás felülete m2-ben
Ax - a lépcsőház, folyosó, átrium alapterülete m2-ben
x - a lépcsőházhoz, folyosóhoz, átriumhoz tartozó szükséges fajlagos felület %-ban
? = ? ?üstelvezető nyílás síkjának a vízszintessel bezárt szöge
3.3.5. A hő- és füstelvezető szerkezettel szemben támasztott követelmények:
Ezen szerkezetek működtetését biztosító berendezések megfelelőségét akkreditált laboratórium által kiállított magyar nyelvű Tűzvédelmi Megfelelőségi Tanúsítvánnyal kell igazolni.
3.3.5.1. A szerkezettel szemben támasztott megbízhatósági (nyitási ciklusok száma) követelmények:
- Re 1000 közösségi rendeltetésű füstszakasz esetén
- Re 300 egyéb rendeltetésű füstszakasz esetén
- Szellőztetési funkciók esetén 10.000 + 300, vagy 10.000 +1000
3.3.5.2. Hóterhelés (Pa)
- A szerkezet nyitását biztosítani kell max. 250 Pa függőleges megoszló terhelés (hóterhelés) esetében is.
3.3.5.3. Oldalszél alatti nyitás biztosítása
- A szerkezet nyitását biztosítani kell max. 10 m/s oldalszél esetén is.
3.3.5.4. Az alacsony belső hőmérsékleten történő nyitás biztosítása:
- Általános rendeltetésű helyiségeknél T= 0 °C
- Hűtőházi technológiánál legalább a technológiai hőmérsékletet kell biztosítani.
3.3.5.5. Szélterelők vibrációja:
> 10 Hz-nél nagyobb csillapítású legyen.
3.3.6. Amennyiben gravitációs elven működő hő- és füstelvezető rendszer alkalmazására nincs mód, mesterséges hő- és füstelvezető berendezés telepítése megengedett. A rendszer tervezési szempontjai a következők:
3.3.6.1. 200 m2-ként legalább egy elszívó-nyílást kell kialakítani, tűzszakaszonként önálló ventilátor (ok) alkalmazásával.
3.3.6.2. A ventilátor (ok) szállított térfogatárama: az adott helyiségre számítható hő- és füstelvezető nyílásfelületek minden hatásos négyzetmétere helyett 2 m3/s légáramlási sebességet kell biztosítani úgy, hogy a füstgázok ne juthassanak más védett helyiségbe, füstszakaszba. A számított térfogatáramot 20 °C környezeti hőmérsékleten kell figyelembe venni (a levegő sűrűsége ?=1.2 kg/m3).
3.3.6.3. A beépített automatikus tűzjelző berendezés létesítése esetén, annak bármely jelére - a kézi jelzésadó kivételével - a hő- és füstelvezető rendszernek - beleértve a légutánpótló berendezést is - füstszakaszonként automatikusan kell indulnia, a kézi indítás lehetőségéről a hő- és füstelvezető, valamint a légutánpótlást szolgáló berendezések esetében is gondoskodni kell. A hő- és füstelvezető, valamint a légutánpótlást szolgáló berendezések kézi működtetését védett - a tűzvédelmi szakhatósággal egyeztetett - helyről kell biztosítani.
3.3.6.4. Hő- és füstelvezetés számára csak elszívó (depresszív), vagy kiegyenlített jellegű rendszer alakítható ki.
3.3.6.5. Az alkalmazott ventilátoroknak, a meghajtó villamos motoroknak és tápellátó rendszerének legalább 400 °C-os füstgázhőmérsékletet figyelembe véve legalább 90 percig kell üzemképesnek lenniük. A ventilátor kilépési pontján a névleges keresztmetszetre vonatkoztatott sebesség nem haladhatja meg a 20 m/s-ot. Csak olyan típusú ventilátor telepíthető, melynek üzemvitelét akkreditált vizsgálólaboratóriumban vizsgálták, jelleggörbéjét hitelesítették és megfelel a fenti követelményeknek.
3.3.6.6. A 300 fő befogadóképességet meghaladó közösségi épület esetén a hő- és füstelvezető ventilátor szellőzési célokat nem szolgálhat.
3.3.6.7. Amennyiben a hő- és füstelvezető rendszerhez légcsatorna-hálózat létesül:
3.3.6.7.1. A légcsatorna hálózatot a lehető legrövidebbre kell kialakítani, a legkevesebb iránytörés alkalmazásával.
3.3.6.7.2. A légcsatorna hálózat más tűzszakaszon legalább REI 90 szerkezetekkel határolt módon haladhat keresztül.
3.3.6.7.3. A légcsatorna hálózatot és tartószerkezetét úgy kell kialakítani, hogy a hő-tágulások (400 °C) felvételére alkalmas legyen.
3.4. A füstszakasz kialakítása
3.4.1. A füstszakasz alapterülete legfeljebb 1600 m2, az oldalmérete, pedig legfeljebb 60 m legyen. Nagyobb alapterület vagy oldalméret esetben a tér szakaszolására kötényfalat kell alkalmazni. Az így kialakított füstszakaszok azonos technológiájú térben lehetőleg azonos méretűek legyenek. A füstszakasz mérete növelhető, amennyiben a hő- és füstelvezető berendezések füstszakaszra előírt geometriai felületét minden megkezdett 100 m2-ként 10%-os arányban növeljük, de egy füstszakasz sem lehet 2000 m2-nél nagyobb.
3.5. Kötényfal
A kötényfal anyaga legalább B tűzvédelmi osztályú és E 30 tűzállósági határértékű, vagy a rögzítő elemeivel együtt A1 tűzvédelmi osztályú legyen.
3.6. A hő- és füstelvezetők követelményei és elhelyezésük.
3.6.1. A hő- és füstelvezetők szerkezeti anyagai legalább D tűzvédelmi osztályúak legyenek.
3.6.2. A tűz során várhatóan bekövetkező sérülés, vagy alakváltozás a hatásos nyílásfelületet ne csökkentse.
3.6.3. Szél- és hóterhelés, továbbá jegesedés a hő- és füstelvezető működését ne akadályozza.
3.6.4. A hő- és füstelvezetők a füstszakaszban lehetőleg egyenletes elosztásban legyenek beépítve. A hő- és füstelvezetők az épületek között, vagy az egy épületen belüli tűzszakaszok között a tűz átterjedésének veszélyét ne növeljék.
Két hő- és füstelvezető közötti távolság legalább akkora legyen, mint kettőjük nagyobbik oldalméretének, vagy átmérőinek összege. A hatékony elvezetés érdekében közösségi funkciójú tűzszakaszban 200 m2-ként, míg egyéb esetben 300 m2-ként legalább egy hő- és füstelvezető berendezést (gépi elszívási pontot / hő- és füstelvezető nyílást) kell beépíteni. Az egymástól, vagy a tető szélétől és a falaktól mért távolság legfeljebb 20 m legyen.
3.6.5. 12°-nál nagyobb hajlású tető esetében a hő és füstelvezetőt úgy kell beépíteni, hogy a geometriai középpontja magasabban legyen, mint a számítási belmagasság.
3.7. Nyitószerkezet
A nyitószerkezet egyaránt lehet mechanikus, pneumatikus vagy elektromos működésű.
3.8. Levegőutánpótlás
3.8.1. A számítási belmagasság felezősíkja alatt kielégítő mértékű levegő bevezetéséről kell gondoskodni a berendezés aerodinamikai működésének elősegítse érdekében.
3.8.2. A levegő-bevezető nyílások geometriai keresztmetszete legalább kétszer akkora legyen, mint a legnagyobb hatásos nyílásfelülettel rendelkező füstszakasz hő- és füstelvezetőinek geometriai nyílásfelülete.
3.8.3. Számításba vehetők a felezősík alatti kívülről nyitható ablakok, valamint ajtók és kapuk, amennyiben automatikusan tűzjelzésre nyílnak. A légutánpótló nyílás felületek kiválthatóak befúvással is úgy, hogy a szükséges nyílás felület minden m2-e helyett 1 m3/s légáramlási sebességet kell biztosítani.
Méretezési Csoportok pl: ( bővebben lsd függelék)
Alumíniumgyártás 1
Acetilénlefejtő 1
Bádogos üzem 1
Betonelemgyár 1
Rövidárugyár 1
Sajtgyártás 1
Oktatási intézmények 2
Vallási intézmények 2
Egészségügyi intézmények 2
Hivatalok, bankok, irodák 2
Fedett sportlétesítmények 2
Vagongyár 2
Színháztermek teremben lévő színpaddal,
díszletekkel 3
Üzletek, bevásárlóközpontok és hipermarketjeik 3
Viaszgyártás 3
Textilgyár3
Tejporgyártás 3
Távbeszélő készülék gyártása 3
Tapétagyártás 3
Tetőfedőlemez 4
Tésztagyártás 4
Takarmány-előkészítés 4
